Népdalok a kornak

Népdalok a kornak – Arany János népzenében továbbélő versei

Irodalomtörténeti kuriózum, amely a Budapesti Tavaszi Fesztiválon játszott műsor Arany János népzenében továbbélő verseit mutatja be.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban elhangzott műsor ajánlója:

A magyar művelődéstörténet egyik első népdalgyűjteményét Bartalus István felkérésére maga Arany János állította össze 1874-ben. Nem véletlen, hogy költészetére még a legmélyebb és összetettebb témáknál is ugyanaz a letisztultság és formai egyszerűség jellemző, mint a népdalokéra. Ennek is köszönhető, hogy Arany nemcsak merített a népdalokból – helyenként pontosan megjelölve a forrásdallamot – hanem számos költeménye folklorizálódott, termékenyen hatva a népköltészetre. Költői képei a 20. század végéig újra meg újra aktualitásként fogalmazódtak meg a parasztság ajkán.

Részlet a készülő lemezről:  Arany János – Mátyás anyja című versének megzenésített változata Hetényi Milán előadásában

 

A táncházmozgalmat meghatározó hagyományőrző énekesek közül a széki Csorba János („Rab gólya”, „Mátyás anyja”), a dávodi Kucsera Anna („Árva fiú”, „Népdalok”) vagy a türei Gergely András („Rásüt az esthajnal”) neve csak néhány példája annak a szerves kapcsolatnak, amely Arany János líráján túl is, de általa a legkézzelfoghatóbban bizonyítja: nem létezik műköltészet a népköltészet nélkül, és fordítva.

Közreműködik:

Hetényi Milán, a Népművészet Ifjú Mestere – ének

Blaskó Péter vagy Rácz József, a Nemzeti Színház társulatának színművészei – próza

Opcionális további közreműködő:

Sebestyén Márta, Kossuth-díjas népdalénekes – ének