Kortárs és néptánc: van-e társadalmi haszna a lila ködnek?

admin | 2014 április 30 18:48

Szilvay Gergely írása

Szászcsávási muzsikával kezdte a FolkEmbassy az utolsó előtti idei szabadegyetemi előadását április 24-én. A fergeteges, vérpezsdítő muzsika után Berecz István néptáncos, a 2013-as Felszállott a páva győztese és Kun Attila, a Közép-Európa Táncszínház vezetője beszélgetett a néptánc és a kortárs táncművészet kapcsolódási pontjairól, lehetőségeiről, nehézségeiről. Kun Attila Szentpéterváron, Madridban és Amerikában is tanult, nyolc kitüntetés díjazottja.

http://tancelet.hu/tancosok-koreografusok/230-kun-attila

 IMG_0167

A néptánc avítt, a kortárs üres művészieskedés a közvélemény szerint – vetette fel Kovács Mihály, a FolkEmbassy hegedűse a beszélgetés elején. Kun Attila szerint a képzetek szerint ha a néptáncot vitrinbe tennénk, akkor kalap, hegedű és csizma lenne abban, ha a kortárssal tennénk ugyanezt, köd lenne a vitrinben. A kortárs nem kötődik a népi hagyományokhoz, és itthon kimaradt a fejlődéséből hatvan év a kommunizmusnak köszönhetően. Ezért a kortárs ma zavaros fogalom, „kommunikálatlan termék”.

Pedig a kortárson belül is vannak irányzatok, iskolák, ezek pedig a klasszikus balettben gyökereznek. Viszont a kortárs sokat merít a természeti népek táncából, ez volt a másik megtermékenyítő forrása.

Vajon miért lett néptáncos egy zuglói gyerekből, Berecz Istvánból? – kérdezte Kovács Misi.

Mert szeretek bulizni – szólt a válasz. Berecz István leszögezte: „én csak útkereső vagyok”, mivel nem végzett sem táncművészeti főiskolát, sem néprajz szakot. Berecz Sebő Ferencet idézte, a Felszállott a páva zsűrijének elnökét: a néptánccal két fontos dolog történt az elmúlt évtizedekben, amikor felkerült a színpadra és amikor lekerült onnan. Berecz rámutatott: a néptánc, a népzene az élet szerves része, „életfunkció”, ami a városi életben is működhet, de más lesz, ha színpadra tesszük. Akiknek pedig csak a „cirkusz” a fontos, azok „kiherélik” a műfaj szépségét. Berecz szerint még Garcia Lorca spanyol költő is „elvtársunk”, aki kortárs táncokat tett a verseibe.

IMG_0164

A szabadegyetem közönsége ezután megtekintette Kun Attila egy koreográfiáját, a Sztravinszkij inspirációkat, amelybe Lajkó Félix zenéjéből is került muzsika.

Szóba került az is, hogy Berecz István most Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház igazgatójának János vitézében segédkezett egy-egy néptáncos betét megalkotásában. Berecz elmondta: teljesen új világ volt neki a színház világa. A Vidnyánszkyval való együttmunkálkodásból pedig azt szűrte le, hogy a színpadi néptánc reformra szorul, és sok mindent meg kell tanulnia a színháztól.

Berecz megjegyezte: az az „ősdráma”, amikor találkozik egy zenész és két táncos, egy férfi és egy nő. Ők maguknak táncoltak, de ha színpadra kerül mindez, muszáj elgondolkodni, hogy milyen történetet mesélünk el.

 IMG_0166

E beszélgetés ettől kezdve nem tudta elkerülni a kulturális politika témáját. Kun szerint minden szélsőség annak tudható be e téren, hogy hiányoznak az alapkövek. Ugyanakkor a kortárs tánc nem erőltethet semmit. Ki kell várni, míg mindenki megérti, miről szól ez, ezzel együtt a kortárs tánccal foglalkozó műhelyeknek egyértelműen kommunikálni kell az arculatukat affelé a közönség felé, amelyből élnek, aminek játszanak. Berecz István feltette a kérdést: vajon van-e középút népszerűség és tartalmas üzenet közt?

Kun Attila hozzátette: ezért is kell állami finanszírozás. A kultúra a társadalmat szolgálja, de nem minden él meg piaci alapon. S vajon mi a közönség szolgálata? – kérdezte Berecz István. Kun szerint itt válik ketté a néptánc és a kortárs tánc, a fenn a színpadon és a lent a színpadról kérdésköre.

Berecz azt is megkérdezte: honnan tudjuk, mi a tartalmas és mi a lila köd, illetve lehet-e a lila köd társadalmi hasznáról beszélni? Kun Attila rámutatott: meg kell magyarázni, mit lát a néző a színpadon, mert nincs szótára a kortárs tánc olvasásának. Kun Attila szerint a feladat az, hogy dolgozni kell, mert akárhogy is, de működik a kortárs. Berecz István szerint fontos, hogy nevelni kell a közönséget, és reméli, hogy felnövőben van egy fogékonyabb nemzedék; ugyanakkor a hangsúlynak a kisközösségeken kell lennie.

 IMG_0163

Az előadás után szászcsávási bál következett a Téli Kertemben. Szászcsávás a közép-erdélyi Küküllő-mente emblematikus falva, a hatvanas évektől működő Szászcsávási Banda még Amerikába is eljutott muzsikájával. A faluban többszólamú a népéneklés, a szászcsávási tánc pedig egyre népszerűbb a táncházakban, folkkocsmákban. Aki nem tud szászcsávásizni, az a magyatszentbenedeki és a magyarlapádi táncokat is járhatja erre a muzsikára – Magyarlapád a Küküllőmenti Néptánctábor házigazdája évről évre.

IMG_0162