Iránról – egy kicsit másképpen…

admin | 2014 november 22 19:18

Írta és fényképezte: Cseh Zsombor

Első hallásra talán kételkedve fogadja a kedves Olvasó: az emberi jogok eszméjének, valamint az azokat összefoglaló mai dokumentumok előfutárának nem az 1215-ös Magna Charta Libertatum, s még csak nem is a sok területet átfogó és szabályozó római jogi iratok tekinthetők. A világ első emberjogi okirata az egykori Perzsia (a mai Irán) történelméhez és az ókor egyik legbölcsebb államférfija, II. Nagy Kürosz nagykirály nevéhez fűződik. A híres küroszi agyaghenger rendelkezései közül sok visszaköszön az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is…

 

Cyrus_Cylinder

Sok más közel-keleti relikviához hasonlóan, a küroszi agyagtekercs eredeti példánya is a londoni British Museum-ban van kiállítva. 1880 óta azonban mindössze csak két alkalommal (1971, 2010) kapta vissza Irán az agyaghengert ideiglenes kiállítások erejéig, s akkor is csak pár hétre.

 

I. e. 539-ben Kürosz nagykirály meghódította Babilont, felszabadítva a hazájukból elhurcolt népeket, köztük a zsidókat is. A „babiloni fogság” lezárulásával azonban egy új fejezet nyílt az emberi jogok történetében: Kürosz elrendelte, hogy minden rabszolga hazatérhet, kimondta, hogy minden embernek meg van a joga ahhoz, hogy megválassza saját vallását és ő nem akar azok felett uralkodni, akik azt nem akarják, továbbá faji egyenlőséget is hirdetett. Mindezt közel 2600 esztendővel ezelőtt, abban az országban (pontosabban annak elődjében), melyet napjainkban igen gyakran az emberi jogok megsértésével vádolnak… Az 1879-ben, a Babilonban folyó régészeti ásatások során megtalált agyagtekercs nem az egyetlen eleme a perzsa kultúrának, mely komolyabban beépült az európai kultúrkörbe. Csak éppen az atomprogram, valamint a sajtót inkább foglalkoztató jelenlegi közel-keleti biztonságpolitikai helyzet árnyékában erről nem sokat hallani…

2014_10_17-11_11 - Irán + Libanon_7-8. nap 147

Iránban hatalmas tisztelet övezi Mohammed vérségi leszármazottjait, akik közül a legtöbb mártírhalált szenvedett a történelem során. Valamennyiük sírja fölé csodálatosan szép, aprólékos munkával elkészített mecsetet építettek. Ezek közül az egyik legimpozánsabb kupolája a shirázi Imamzadeh-ye Ali Ebn-e Hamze emlékhelynek van.

 

 

2003-ban a demokráciáért és az emberi jogokért tett erőfeszítései miatt Sirin Ebádit Nobel-békedíjjal tüntették ki. Mikor első iráni és első muszlim nőként az elismerést átvette, a következőket mondta: „Iráni vagyok, Nagy Kürosz perzsa király és birodalomalapító leszármazottja. Muzulmán vagyok, s ahogy a Próféta szól a Koránban: Megvan nektek a ti vallásotok és nekem az enyém.” Ebádi példája is mutatja, hogy a mai irániak nagyon büszkék rendkívül gazdag, több ezer évre visszatekintő történelmükre és kultúrájukra, az egykori hatalmas birodalmukra, Kürosz nagykirály példamutató államvezetésére és természetesen a kitűnő íróikra s költőikre (Firdauszí, Háfiz, Szádi, Rúmi), akik munkássága még az európaiakat is elkápráztatta. S noha az 1979-es iszlám forradalmat követően a politikai vezetés megpróbálta – az iszlám kori előtti – perzsa kultúra iránti vonzódást visszaszorítani, több évszázad kulturális „termését” lehetetlen felülről irányítva egyik napról a másikra kiirtani egy társadalomból – főleg ha annak hatásai a mai Irán határain túl is igen meghatározóak.

2014_10_17-11_11 - Irán + Libanon_9-10. nap 021

Perszepolisz, az Achaimenida-dinasztia (ennek volt jeles képviselője II. Nagy Kürosz király is) által megalapított I. Perzsa Birodalom második fővárosa volt. Az egykoron hatalmas kiterjedésű fővárost a birodalom valamennyi szegletéből összehívott különböző nemzetiségű mesteremberekkel építették fel, megalkotva egy rendkívül kozmopolita várost az ókorban – jelezve ezzel, milyen sokszínű a perzsa birodalom. A várost Nagy Sándor hadai rombolták le, aminek “köszönhetően” létrejött Perszepolisz ma is látható, a korábbinál jóval szerényebb mérete. Perszepolisz kedvelt célpontja az irániaknak is, tisztelegve az egykori világbirodalom fővárosa előtt.

Az országról szóló számos könyv, tanulmány és újságcikk elolvasása, valamint a személyes tapasztalatok alapján azt mondhatjuk: Irán egy nagyon kétszínű ország, ahol a társadalomban jelen lévő törésvonalak jól láthatók és érezhetők, de mi magunk nagyon nehezen tudunk valós értékítéletet alkotni. Ami viszont határozottan egységes a társadalomban: a külföldiek iránti hatalmas és önzetlen vendégszeretet, s a lépten-nyomon tapasztalható kedvesség – és ez teljesen független a mindenkori iráni kormánytól: ez az emberek vérében van, évszázadok óta. Ráadásul, miközben az egész Közel-Keletet egymást követő válságok sújtják, Irán az egyetlen olyan állam, ami stabil és biztonságos. (Nem túlzás azt állítani: Irán egy külföldi számára sokkal biztonságosabb, mint Európa.)

2014_10_17-11_11 - Irán + Libanon_7-8. nap 123

Háfiz költő sírja Shirázban – hasonlóan a síita mártírok emlékhelyeihez – valódi zarándokhely az irániak körében. Emberek százai jönnek el nap mint nap, hogy leróják tiszteletüket a középkor egyik legnagyobb perzsa költője előtt. Egyesek csak megérintik a sírt, mások pedig órákon át Háfiz verseket szavalnak egymásnak, a sír tövében.

Ha tehát vesszük a bátorságot, s nekivágunk felfedezni az egykori Perzsia tájait, városait, kulturális emlékeit, nagyon hamar megtapasztalhatjuk, milyen csodálatos hely Irán. Egyszerű utazóként pedig minden eltöltött nap során tapasztalhatjuk a küroszi példát: a helyiek vendégszeretete és túláradó kedvessége nem különböztet meg vallásokat és etnikumokat. Úgyis mondhatnánk: tiszteld a kultúrájukat és ők is tisztelni fogják a tiedet!

049

Az iráni egyetemisták előszeretettel mennek el nagyobb csoportokban az ország híresebb látványosságaihoz. Egyrészt, hogy ők is lássák azokat, másrészt – és talán ez a fontosabb motiváció -, hogy találkozhassanak az oda érkező turistákkal. Ilyenkor egyszerűen lerohanják az óvatlan utazót kérdésekkel: “Honnan jöttem?”, “Hogy tetszik Irán?” stb. A fiatalok többsége hihetetlenül nyit Nyugat (amit Amerikát is beleértve nagyon szeretnek!) és az onnan érkező turisták felé. Pár perc angolul történő beszélgetés elég ahhoz, hogy a napjukat teljesen bearanyozzuk.

A szerző az Eupolisz Utazási Iroda Irán útjának vezetője és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója; kutatási területe az iráni külpolitika sajátosságai és jelenlegi irányai.